Vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák Magyarországon

Hiány van biológia, földrajz, fizika szakos kollégákból, nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre – nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus. Az érintett intézményben a vezetés már vészforgatókönyvvel készül a következő tanévre az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A pedagógus állítása szerint náluk legutóbb három kolléga jelentette be a távozását, ketten a pályát is elhagyják, egyikük pedig egy vidéki iskolába megy dolgozni, mégpedig azért, mert az érintett településen az önkormányzat minden tanár ebédjét kifizeti.

A vészforgatókönyvvel kapcsolatban azt mondta, egy fiatal, matek szakos kollégája vállalta, hogy fizikát is tanít, bár fizikatanári végzettsége nincs. A napközis nevelők tanítói feladatokat fognak ellátni az alsós osztályokban, felsőbb évfolyamokon pedig nem lesz napközi. A könyvtárostanár is besegít: munkaideje felében tartja nyitva a könyvtárat, a másik felében tanít vagy felzárkóztató foglalkozásokat tart. A differenciált órákat is megszüntetik, szakköröket pedig már két éve nem tartanak.

A pedagógus azt is elmondta, máshol sem jobb a helyzet: az egyik szomszédos iskolában például nyolc alsós osztályra van négy tanító, így a felső évfolyamokon dolgozó magyar szakos tanárokat küldik az alsós osztályokba is tanítani. Mindemellett osztályfőnököket is nehéz találni, náluk az igazgató még most sem tudja, ki lesznek a szeptemberben induló új osztályok osztályfőnökei. Hozzátette: a hiánynak, a kollégák felmondásának nemcsak a parlamentnek kedden benyújtott új pedagógustörvény az oka, sokkal inkább az évek óta alacsony fizetések.

Azt pedig az Eduline oktatási szakportál szúrta ki, hogy a dabasi Gyóni Géza Általános Iskola a Facebookon tett közzé álláshirdetést, amiben egyszerre nyolc, különböző szakos pedagógust keresnek. A közszféra állásportálján pedig már most, a tanév vége előtt több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést találni.

Bár a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat új bérezési rendszert helyez kilátásba - a Belügyminisztérium pedig 2025-re ígért bruttó 800 ezres tanári átlagfizetéssel próbálja a pályán tartani vagy visszacsábítani a pedagógusokat - Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint sem a törvénytervezet, sem pedig a 2024-es költségvetés nem tartalmaz valódi garanciákat a béremelésre.

Abban igaza lehet a kormánynak, hogy “soha nem látott” béremelésre számíthatnak a pedagógusok, mert ha úgy folytatják, mint eddig, abból tényleg nem fogunk látni semmit -  fogalmazott a PSZ alelnöke. Emlékeztetett, a kormány már tavaly decemberben lehívhatta volna a pedagógusok bérrendezésére szánt uniós forrásokat, ehhez csak néhány jogszabályt kellett volna módosítania, amit nem tett meg, az Európai Bizottsággal pedig továbbra sincs megegyezés. Felhívta a figyelmet arra is, a béremelést a kormánynak kell előfinanszíroznia, az EU-s támogatások ezt követően érkezhetnek meg, ennek ellenére a költségvetésben semmilyen forrás nincs elkülönítve a pedagógusok folyamatosan ígérgetett béremelésére. (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)