A budapesti "túlélőprogram" egyes intézkedéseiről döntött a Fővárosi Közgyűlés

A városvezetés által meghirdetett budapesti "túlélőprogram" egyes intézkedéseiről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A fővárosi önkormányzat költségvetési helyzetének stabilizálása, a közszolgáltatások színvonalának megtartása, valamint a társaságai és intézményei által foglalkoztattak bérének garantálása érdekében meghozandó egyes intézkedésekről szóló - a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte - előterjesztést több mint kétórás vita után 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A voksolásnál a Fidesz-KDNP képviselői és Szabados Ákos független képviselő tartózkodott.

A intézkedések között szerepel egy 16,6 milliárdos fejlesztési hitelfelvétel igénye, a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének, valamint az állami rezsitámogatás és a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos kormányzati támogatás megfizetésének kezdeményezése is.

A "túlélőprogram" keretében a képviselők jóváhagyták a fővárosi önkormányzat és az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, valamint az UniCredit Bank alkotta bankkonzorcium közötti, fejlesztési hitelkeretre vonatkozó szerződést, ugyanis a főváros az idei évre 16,6 milliárd forint hitel felvételével számol. Ez az összeg a fővárosi fejlesztési feladatok 2023. évi ütemének megvalósításához szükséges önkormányzati forrást hivatott biztosítani, az európai uniós és központi költségvetési támogatásokon, valamint az Európai Beruházási Bank által biztosított hiteleken túl - olvasható a javaslatban.

A hitelkeretre vonatkozó szerződés hatályba lépésének feltétele a kormány előzetes hozzájárulása.

A testület továbbá módosította a költségvetési rendeletet az "évközi feladatvégrehajtás fegyelmezettebb operatív működésének, valamint az egyértelműbb végrehajthatóság biztosítása érdekében".

A képviselők felkérték Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a felterjesztési jog keretében kezdeményezze a rezsitámogatás megfizetését Budapestnek, ugyanis - mint írták - a főváros és hat kerület a nagyvárosok közül egyedüliként nem részesültek az első körben a tízezer lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím szerinti állami támogatásban.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt: készítse el az energiafelhasználás további csökkentését, az energiahatékonyság további javítását, valamint az energiafüggetlenség fokozatos megteremtését célzó második intézkedési tervet.

A közgyűlési döntés értelmében Karácsony Gergely - ugyancsak a felterjesztési jog keretében - kezdeményezni fogja, hogy biztosítsák a 2024. évi központi költségvetési törvényben a közösségi közlekedési feladatok finanszírozási szükségletének egyharmadát.

Emellett a főpolgármester kezdeményezni fogja, hogy a helyi közösségi közlekedési bérlet munkáltató általi biztosítása legalább azonos adózási feltételek szerint történhessen, mint a helyközi közösségi közlekedési bérleté, továbbá a közösségi közlekedés jegy- és bérlettermékei után fizetendő általános forgalmi adó mértéke kedvezményes, 5 százalékos legyen, valamint a közösségi közlekedés jegy- és bérlettermékeinek elektronikus értékesítése, valamint a parkolási díjak után ne kelljen kötelezően jutalékot fizetni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek.

A testület arra is felkérte Karácsony Gergelyt, kezdeményezze a felterjesztési jog keretében a feladatkörrel rendelkező minisztereknél, hogy a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ne haladja meg "a Tarlós-korszak utolsó teljes évében (2018-ban) fizetendő mértéket, de legalábbis szűnjön meg az a tarthatatlan állapot, amely szerint a fővárosi önkormányzat a központi költségvetés nettó befizetője". A fővárosnak 2018-ban 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett fizetnie.

A testület felhatalmazta Karácsony Gergelyt, hogy "szükség szerint" kezdeményezze az önkormányzat, illetve intézményeinek és cégeinek a központi költségvetés felé fennálló vagy keletkező befizetési kötelezettségei - bérek után fizetendő adó- és járulékterhek, általános forgalmi adó, szolidaritási hozzájárulás - átütemezését.

A határozat értelmében a főpolgármester kezdeményezi majd azt is, hogy a kormány a rendelkezésére álló európai uniós forrásokból biztosítsa a már megrendelt, leszállítás alatt álló Solaris trolibuszok - 11 milliárdos - vételárát. Továbbá azt, hogy a kormány fizesse meg a Lánchíd felújításához ígért hatmilliárd forintos támogatást.

Az elfogadott javaslatban úgy fogalmaztak, a koronavírus-járvány, majd az ukrán háború okozta válságok sora, és "az ezzel együtt járó szükségtelen kormányzati megszorítások hatására a fővárosi önkormányzat pénzügyi mozgástere az elmúlt években végletekig beszűkült, 2021 óta látszik, hogy ez a pálya egyértelműen azt eredményezi, hogy eljutunk a fizetségképtelenség határáig".

"Mostanra elfogytak a tartalékok", és már nyáron likviditási válság alakulhat ki - írták.

A javaslat szerint az intézkedésekkel augusztus végére 41 milliárd forintra mérsékelhető a likviditási hiány, amely továbbra sem elegendő a stabil működés biztosításához és "további intézkedésekre van szükség, amelyek alkalmazása a mindenkori pénzügyi helyzet kapcsán válik szükségessé".

A közgyűlés négy frakcióvezető - Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum), Szaniszló Sándor (DK), V. Naszályi Márta (Párbeszéd-Zöldek) - javaslatára - Kovács Róbert (Fidesz-KDNP) X. kerületi polgármester tartózkodása mellett - úgy döntött, felkéri a főpolgármestert, hogy a felterjesztési joggal élve kezdeményezze az illetékes miniszternél, ne zárjanak be további budapesti postahivatalokat, és amennyiben a Magyar Posta Zrt. támogatást kér egy postahivatal működésének fenntartásához, az ne haladja meg a postahivatal fenntartásával közvetlenül összefüggő, a díjbevételből meg nem térülő költségeket. (MTI / Fotó: MTI/Bruzák Noémi)