A munkácsi polgármester azt mondta Peter Murphynek, a francia hírügynökség tudósítójának, hogy azért vetette le a várról a turult, mert az az egykori, birodalmi Magyarország soviniszta jelképe, múzeumban a helye. Ugyanez vonatkozik a középületekre: azokra csak az ukrán zászlót lehet felvonni, a magyar lobogót nem.
Orbán Viktor a nyelvtörvény körüli vita miatt akadályozza, hogy a NATO szorosabb kapcsolatokat alakítson ki Ukrajnával, és csak tessék-lássék módon támogatja Ukrajnát. Azt állítja, hogy a kárpátaljai kisebbségből a férfiakat erővel sorozzák be, és közülük már sokan meghaltak. Ugyanakkor nem hajlandó fegyvereket adni, ellenzi a szankciókat és béketárgyalásokat sürget. E hozzáállás láttán ukrán részről oroszbarátnak minősítik, és azt gyanítják, hogy a magyar kormány meg akarja szállni Kárpátalját.
Darcsi Karolina, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) szóvivője szerint negatív visszhangot váltott ki a magyarokról az ukrán sajtóban, hogy a magyar vezetés nem küld harceszközöket. Popovics Pál, egy munkácsi gimnázium tanára hozzáteszi, hogy a magyarellenes érzelmek és az anyanyelvi oktatás korlátozása feszültséget és aggodalmat vált ki a helyi magyarokban. Merthogy a saját nyelv létfontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. A korlátozás miatt viszont másodrendű polgároknak érzik magukat.
Spenik Sándor, az ungvári egyetem magyar karának dékánja megjegyezte, hogy a feszültséget valamelyest Kijev is gerjeszti, mert az színtiszta provokáció, hogy a turult leszedték a várról. Pont akkor uszítják egymás ellen az embereket és a két országot, amikor háború zajlik, miközben helyben, a mindennapi életben nem tapasztalni ellentéteket.
Volodimir Csubirko, a regionális tanács elnöke teljes tévedésnek nevezi, hogy üldözzék a magyarokat az Orbán-kabinet álláspontja miatt. Azt fejtegette az AFP cikkét jegyző kiküldött tudósítónak, hogy a kárpátaljai feszültség felfújt mítosz. Meg fogják őrizni nemzetiségek közti békét. (Fotó: Nemes János / MTI)
