Scholz: nem valósulnak meg Putyin "imperialista tervei"

Az Európai Unió tovább szigorítja az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulóján - mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a támadás megindításának évfordulójára, február 24-re tervezett szigorítás "világos üzenet" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem valósulnak meg "imperialista tervei".

Az Európai Tanács azt az ígéretet is megerősíti, hogy "Ukrajna jövője az EU-ban van" - jelentette ki Olaf Scholz.

Kiemelte, hogy hazája már 12 milliárd eurót fordított az ukrán államháztartás és a gazdaság megsegítésére, és az orosz rombolás utáni helyreállításra, továbbá befogadott több mint egymillió ukrán menekültet, és a fegyverszállításokban is "egészen elöl áll" az európai rangsorban.

Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, de nem hoz olyan döntést, amelynek révén a NATO belekerül a háborúba - tette hozzá, kiemelve, hogy "nem a NATO háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország rontott rá Ukrajnára".

Ez azt jelenti, hogy "Putyinnak kell abbahagyni a háborút, minél előbb, annál jobb", méghozzá nemcsak Ukrajnának és Oroszországnak, hanem az egész világnak - mondta a német kancellár.

A fegyverszállításokról elmondta, hogy a kormány kitart eddigi politikája mellett, vagyis partnereivel együttműködve jár el, és a döntéseket csak az előkészítés után hozza nyilvánosságra, mert "a legnagyobb értékünk a szövetségesek egysége", és ezt az egységet nagyban veszélyezteti, ha a politikai szereplők "egymást túllicitálva" követelnek minél több katonai támogatást, és "markáns belpolitikai nyilatkozatokkal" kommentálják a döntéshozatal folyamatát.

Az ilyen nyilvános vitákban "Németország nem vesz részt", mert az esetleges nézeteltérésekről szóló "spekulációk" kizárólag Vlagyimir Putyinnak "és propagandájának" használnak - fejtette ki a kancellár.

A brüsszeli EU-csúcs egy további témájával, a nemzetközi migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt "ütem és pragmatizmus" megőrzésével a jelenlegi - 2024 tavaszáig tartó - EU-s törvényhozási ciklusban el lehet fogadni a menekültügyi rendszer reformját.

A sikeres reform és a tervezett új rendszer első számú eleme, "alfája és ómegája" az érkezők pontos nyilvántartása, hiszen "tudnunk kell, hogy ki jön Európába, és miért".

A második számú elem a közösség külső határának "hatékony ellenőrzése" a külső határon fekvő tagállamok, a szomszédos országok és az EU-s határigazgatási szervezet, a Frontex közreműködésével - mondta Olaf Scholz.

Szavai szerint a reform harmadik alkotóeleme az "önkéntes szolidaritás". Ez azt jelenti, hogy a külső határon fekvő tagállamoknak a határ ellenőrzésre és a menedékkérők regisztrációjára vonatkozó felelősségét "összekapcsolják" a többi tagállam menedékkérők önkéntes befogadását jelentő szolidaritásával.

A németországi helyzetről a többi között elmondta, hogy a védelemre nem jogosult menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, ugyanakkor szükség van szakképzett munkavállalók bevándorlására az EU-n kívülről is. Ezért "migrációs partnerségi" megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal arról, hogy Németország az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe legális lehetőséget biztosít a munkavállalási célú bevándorlásra. (MTI / Fotó: Getty Images)

Ha máskor is tudni az Ukrajnában zajló eseményekről, lájkolja a Szabad Ukrajna Facebook-oldalát.