Orbán Viktor az uniós megtorló intézkedéseket teszi felelőssé a bajért – abban az országban, amely a legtöbb kivételt csikarta ki magának. Valójában a gyenge forint mellett az is szerepet játszik a jelenségben, hogy amikor a nyáron kilőttek az energia- és élelmiszerárak, a kormány egy sor termékre hatósági árat rendelt el. A piac azonban a feltételezettől eltérően reagált az állami beavatkozásra.
Az üzemanyagra, valamint a gázra és villanyra érvényes ársapka azt eredményezte, hogy senki sem takarékoskodott az energiával. A ráfizetés miatt egy sor benzinkút bezárt. Majd amikor decemberben a fokozódó hiány miatt ismét szabadáras lett a dízel és a benzin, az megint csak lökött egyet az infláción.
Az energiaszektorban 55,7%-kal nőttek az árak egy év alatt (az unióban a középérték 37,2%), az élelmiszereknél is megugrottak: 47,9%-kal. Az EU-ban az átlagszint 17,8%. Az árplafon mellesleg itt is vitathatatlan hatást váltott ki. És teljesen mindegy, hogy azért, mert az előírt termékekből bespájzolt a közönség, vagy azért, mert a gyártók visszafogták a termelést. A kedvezményes áron kínált termékekből folyamatosan hiány keletkezett, míg a helyettesítőként szóba jöhető áruk ára az egekben jár. (Fotó: Northfoto)
