Elítélhető-e Vlagyimir Putyin háborús bűnökért?

2014-ben orosz csapatok a Krímet és Donbász egyes részeit. Nyolc évvel később Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. Az Oroszországi Föderáció vezetése, számos polgárával együtt agresszió bűntettét követte el Ukrajna ellen. A nemzetközi jogrendszer rendelkezik egy olyan mechanizmussal, amellyel bíróság elé lehet állítani azokat, akiknek a vezetésével hadseregek szuverén államok területét szállják meg, és ott embereket ölnek meg. De valójában ezzel a mechanizmussal lehetetlen megbüntetni azokat, akik tagadják az intézmény legitimitását. Az ukrán hatóságok, diplomaták, nemzetközi partnerek alternatívákat keresnek arra, hogy jogilag és - ami nagyon fontos - hatékonyan ítéljék el Oroszországot az Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményéért. 

2002. február 12-én Hágában megkezdődött Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pere. A boszniai és koszovói háborúk során elkövetett emberiség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolták.

A tárgyalás során a Nemzetközi Törvényszék ügyésze azt mondta, hogy Milosevicet "az emberiség által ismert legszörnyűbb bűnökkel" vádolják, amelyeket "középkori brutalitással" követtek el. Négy évvel később Milosevic ítélet nélkül halt meg. Évekkel ezután az orosz hadsereg Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével megtámadta Ukrajnát.

Milosevic lett az első volt államfő, aki a Nemzetközi Törvényszék előtt állt. Eközben Ukrajnában azt kérdezik: vajon Putyint fogjuk-e a vádlottak padján látni? Jelenleg egy olyan helyzetről beszélünk, ahol maga az agresszió annyira nyilvánvaló, hogy az ügyészek számára nem lesz nehéz bizonyítani.

Azonban több "de" is van. Maga a bíróság, vagyis a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) keretében folyó eljárás a szokásos formában nem folytatható le az orosz vezetés ellen.

Az ICC a Római Statútumra, a bíróságot létrehozó szerződésre támaszkodik. Az alapokmányt 123 állam ratifikálta, Ukrajna és Oroszország nem szerepelt ezen a listán, de elismerték a bíróság joghatóságát. Kijev elismerte a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát Oroszországgal szemben az Ukrajna területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A bíróság 2014 óta vizsgálja az "ukrajnai helyzetet". 2016-ban Oroszország úgy döntött, kilép a Nemzetközi Bíróság joghatósága alól.

Mivel Oroszország nem ismeri el az ICC legitimitását, a Kreml legfelsőbb katonai-politikai vezetését nem lehet bíróság elé állítani - mondta Denisz Maszlov, az ukrán Legfelsőbb Tanács jogpolitikai bizottságának elnöke az RBK-Ukrajinának adott interjújában.

"Az Oroszországi Föderációnak ratifikálnia kell a Római Statútumot. Nem tette meg és nem is fogja megtenni. Ezenkívül beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy a Nemzetközi Bíróság vizsgálatot indíthasson az ellene elkövetett agresszió bűntettével kapcsolatban. Ez képtelenség" - mondta a bizottság elnöke.

Vajon van-e alternatívája az ICC-nek? Az agresszorokat a Nemzetközi Bíróságon keresztül lehet bíróság elé állítani. De még itt is vannak nehézségek. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagsággal rendelkezik, amelyet tulajdonképpen a Szovjetuniótól "örökölt". A Biztonsági Tanácsban megvitatásra benyújtott bármely javaslatot Oroszország megvétózhat.

Ukrajna beperelheti az orosz hadsereget, propagandistákat és alacsonyabb rangú tisztviselőket a hágai bíróságon. Viszont lehetetlen elítélni azokat, akiktől a döntés egy másik ország megtámadásáról származik - mondta Anton Korinyevics, az ukrán külügyminisztérium nagykövete az RBK-Ukrajinának adott kommentárjában.

"Az ICC vizsgálhatja az orosz hadsereg középső vagy a legfelsőbb lánchoz közelebbi szintjének háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeit például Bucsában, Irpinyben vagy Izjumban. De nem tudja elítélni az Oroszországi Föderáció katonai és politikai vezetését. Vagyis konkrétan az Oroszországi Föderáció legfelsőbb vezetőit" - jegyezte meg Korinyevics.

Más szóval, a Nemzetközi Bíróság háborús bűnösnek ítélhet olyan katonákat, akiket Ukrajna átad majd nekik, esetleg néhány politikust, akiket fizikailag is a vádlottak padjára tudnak ültetni. De az agresszió bűntettét, vagyis Oroszország Ukrajnát ért tényleges támadásait nem vizsgálhatják Hágában.

Olyan helyzet áll elő, amelyben nyilvánvalóvá válik, hogy az agresszor államok vezetőinek bíróság elé állítására szolgáló nyugati mechanizmusok hiányosak. Valójában tehetetlenek, amikor az egyik ország vezetője úgy dönt, hogy megtámad egy másikat, és ezzel leértékeli a nemzetközi jogot. Ezért Ukrajna, mint sértett fél, saját ötletet javasolt: a Különleges Törvényszéket.

Az Oroszország és elnöke elleni perről szóló tárgyalások a teljes körű invázió első napjaitól kezdődtek. A nemzetközi partnerek azonban nem voltak hajlandóak tárgyalni a Törvényszékről. Február 24-e után az ukránok világossá tették nyugati szövetségeseik számára, hogy egy győzelem nem elég: az elkövetőt  meg kell büntetni, és nem szabad engedni neki, hogy újra megpróbáljon kapcsolatot teremteni a Nyugattal.

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a hágai bíróság jelenlegi modellje nem fog működni Ukrajna és Oroszország ügyében, az ukrán diplomáciai küldöttségek elkezdték támogatni a különleges bíróság létrehozásának gondolatát. Ez egy olyan bíróság, amelyet egyetlen esetben hoznak létre, ha az általánosan elfogadott normák nem alkalmazhatók.

Valójában a különleges bíróság gondolata nem új. A különleges bírósági rendszert 2003-ban Sierra Leone kérésére alkalmazták: az ország kormánya kérte az ENSZ-t, hogy segítsen elítélni a polgárháborúért felelős személyeket. Egyébként Libéria volt elnökét el is ítélték ebben az ügyben

A Kreml katonai és politikai elitje elleni per gondolata fokozatosan kezdett formát ölteni. Ma már ismert, hogy a különleges bíróság ad hoc alapon fog működni. Nemzetközi szakértők és ukrán ügyészek is részt vesznek majd a létrehozásában: ők is csatlakoznak a jövőbeni munkacsoporthoz, amely Hágában fog dolgozni.

Kedvező körülmények között az elnöki hivatal reméli, hogy 2023 végéig aláírják a partnerországokkal a megállapodást az orosz vezetéssel foglalkozó különleges bíróság létrehozásáról. És itt egy másik, nem kevésbé fontos kérdés is felmerül: vajon a világ a vádlottak padján fogja-e látni az Ukrajna elleni háború ideológusait? Ezt gyakorlatilag lehetetlen megtenni, ameddig Putyin Oroszország elnöke, senki sem fogja kiadni őt. A helyzet azonban változhat.

"A bíróság elvileg dolgozhat távollétében is, de már maga a letartóztatási parancs és a vádirat kibocsátása is sokat jelent. És aztán ki tudja, mi fog történni Oroszországban. Senki sem számított arra, hogy Slobodan Milosevics megjelenik a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt" - tette hozzá Anton Korinevics.

Minden hasonló eset, amikor a bíróságok "kérésre" jártak el, pontosan akkor történt, amikor puccsot hajtottak végre abban az országban, amelynek vezetője úgy döntött, hogy megtámad egy másik országot. Ma nincs forradalom Oroszországban, de az oroszok határzárral és újabb mozgósítással nézhetnek szembe. Nem is beszélve a gazdasági problémákról és a csökkenő életszínvonalról. És ki tudja, hogy ez milyen folyamatokhoz vezethet az Orosz Föderáción belül. Ezért nem szabad teljesen elvetnünk annak lehetőségét, hogy Putyint kiadják a bíróságnak.

Az ukrán diplomaták, akik a bíróság létrehozásának mechanizmusáról tárgyalnak, igyekeznek minél több támogatót megnyerni. Minél több ország támogatja az elképzelést, annál legitimebb és nagyobb léptékű lesz a bíróság. Az országok egyre inkább kezdtek egyetérteni Putyin perének gondolatával.

Októberben a holland parlament felajánlotta platformját a Törvényszéknek. A különleges bíróság létrehozásának ötletét Litvánia, Lettország, Észtország, a francia parlament és a Cseh Köztársaság is támogatta. A különleges bíróságot az Európai Unió is támogatja - jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője december 1-jén. Számos más ország szóbeli támogatását fejezte ki.

Késő ősszel az ukrán küldöttség úgynevezett "roadshow"-t tartott, amelynek keretében az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába, Franciaországba és Németországba látogatott. Az utazást követően Andrij Szmirnov, az EP helyettes vezetője elmondta, hogy van előrelépés.

"A találkozó során támogatást kaptunk Franciaország és Nagy-Britannia parlamentjétől a Törvényszék létrehozásához. Franciaország megkezdte a tárgyalásokat a Külügyminisztériummal arról, hogy a Törvényszék hogyan nézhetne ki. Az Egyesült Államok és Németország parlamentje is nyilvántartásba vette a Törvényszék felállítására vonatkozó határozattervezeteket. Általánosságban elmondható, hogy minden ország másképp reagál a Törvényszék létrehozására, de az egyes államokkal folytatott tárgyalásokon előrelépés tapasztalható" - mondta az RBK-Ukrajnának adott kommentárjában.

Az is fontos, hogy a Bíróságot maguk az ügyészek is támogatták, akik így vagy úgy részt vettek ilyen ügyekben. 

"Kétségtelen, hogy a parancsnoki lánc közvetlenül Putyinhoz vezet. Ezek az ő katonái. A televíziós tudósításokból hozzánk hasonlóan ő is tudja, mi történik. De nem utasította (a katonaságot), hogy térjenek vissza a nyilvánvaló bűncselekmények kivizsgálására. Bűnös" - mondta Geoffrey Knice brit ügyész.

A Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Karim Khan többször járt Ukrajnában, és szintén támogatja az Oroszország elleni per gondolatát, de nem tartja szükségesnek egy külön törvényszék létrehozását erre a célra. Magas rangú politikai személyiségeket a Nemzetközi Törvényszék is elítélhet. Putyin azonban ebben az ügyben nem fog a vádlottak padján ülni, ahogy azt maga az ügyész is elismerte.

A kormányok mellett az ukrán diplomaták az európaikkal és az amerikaikkal is együttműködnek. Az emberek meggyőzése a Törvényszék szükségességéről azt jelenti, hogy meg kell győzniük országaik vezetését. Ebben az összefüggésben jelzésértékű az Avaaz honlapján március 14-én létrehozott Put on Trial elnevezésű petíció. Néhány hét alatt közel 2 millió szavazatot szerzett.

A bíróságról folytatott tárgyalások még mindig csak a szükségességének bizonyításánál tartanak néhány országgal, míg mások a létrehozásának mechanizmusairól tárgyalnak. A külügyminisztérium érthető okokból nem teszi közzé, hogy mely országok szkeptikusak az orosz vezetés perével kapcsolatban. A Törvényszék ötletének elvetésére tett kísérletként egyes államok még azt is felajánlották Ukrajnának, hogy saját bírósági rendszerét használva saját bírósági eljárást folytasson Oroszország ellen. Ebben az esetben azonban a végső ítélet egyszerűen "az asztalon" maradna.

A Törvényszék létrehozásának kérdése sok ország számára érzékeny kérdés, mondta Korinevics. Az európai kontinensen utoljára a múlt század közepén volt ilyen méretű háború, amelynek eredménye a híres nürnbergi és tokiói per volt. Ha az orosz vezetést bűnösnek találják, akkor nem lesz szó kapcsolatfelvételről, "arcmentésről" és tárgyalásokról.

"Ha a Különleges Törvényszék elindul, természetesen adhat ki vádiratokat, elfogatóparancsokat Oroszország legmagasabb politikai vezetésének képviselői ellen. Jogilag ez így lesz. Lehetséges-e folytatni a tárgyalásokat ezekkel az emberekkel? Nyilvánvalóan nem, továbbra is vádlott státuszban maradnak egy törvényes nemzetközi bíróság előtt" - mondta Korinyevics.

Ma Oroszország a terror minden módszerét alkalmazza az Ukrajna elleni háborúban. Azzal, hogy az agresszor ország ünnepnapokon bombázza a civileket, és közvetlenül az újév előtt megöli az ukránokat, csak megerősíti a nyugati szövetségesek bizalmát abban, hogy a különleges bíróság nem csupán egy további lehetőség, hanem szükséges intézkedés a nemzetközi bűnözők elleni küzdelemben.

Nagyon fontos megmutatni, hogy egy megfelelő civilizált társadalom képes igazságot szolgáltatni és megbüntetni a bűnösöket. És ha Oroszország Ukrajna elleni háborújának tárgyalásokkal kell véget vetni, akkor azok a tárgyalóteremben történjenek, ahol a háború ideológusai ülnek. (Fotó: Getty Images)

Ha máskor is tudni az Ukrajnában zajló eseményekről, lájkolja a Szabad Ukrajna Facebook-oldalát.